Korai nyugdíjazás tervezése 50 évesen
A nyugdíjazási kor 50 évre van állítva. Add meg a korodat, megtakarításodat, havi megtakarításodat és kiadásaidat, és megnézed a célösszeget.
- A készüléken fut
- Regisztráció nélkül
- Látogatás után offline is működik
—
A szaggatott vonal a cél. A jelölő azt a kort mutatja, amelyben a megtakarításod először eléri a célt, ha ugyanannyit teszel be havonta.
A FIRE a financial independence, retire early rövidítése, vagyis pénzügyi függetlenség, korai nyugdíjazás. Ez az oldal a nyugdíjkalkulátort nyitja meg, 50 éves nyugdíjazási korral, hogy lásd, eléri-e a megtakarításod és a havi megtakarításod a célt addigra. A célösszeg az éves kiadás osztva a kivonási rátával. 4%-nál ez az éves kiadás 25-szöröse, tehát évi 30 000 kiadáshoz 750 000 kell.
Ha a nyugdíjas évek száma meghaladja a körülbelül 30 évet, érdemes alacsonyabb kivonási rátát próbálni, például 3,5%-ot vagy 3%-ot, a kivonási ráta mezőben. Az alacsonyabb ráta magasabb célösszeget jelent, ezért tovább tarthat elérni. Ez becslés, nem pénzügyi tanács. Ha még nem számoltad ki az éves kiadásodat, a Költségvetés-kalkulátor jó kiindulópont.
Hogyan számold ki a nyugdíjcélodat
- Add meg a korodat, a megtakarításodat és a havi befizetésedet.
- Add meg a hozamot, az inflációt, a várt éves költést mai pénzben és a kivonási rátát.
- Olvasd le a szükséges összeget, hogy jó úton vagy-e, és azt a kort, amikor eléred.
Kérdések
Mi a kivonási ráta?
A megtakarításod azon része, amelyet a nyugdíjas évek első évében kiveszel. A 4%-os szabály a kezdő egyenleg 4%-át veszi ki, majd ezt az összeget minden évben az infláció mértékével emeli. Az alacsonyabb ráta nagyobb célösszeget jelent, és több tartalékot ad egy hosszú nyugdíjas időszakra.
Mit nem számol a kalkulátor?
Az adókat, a díjakat, a nyugdíjakat, a állami juttatásokat és a fizetésed bármilyen változását. Ez becslés, ezért mielőtt egy dátumra tervezel, ellenőrizd a számokat egy képzett pénzügyi tanácsadóval.
Mi a 4%-os szabály?
Hüvelykujjszabály az 1990-es évek amerikai kutatásaiból. William Bengen 1994-es tanulmánya az amerikai részvény- és kötvényhozamok múltját vizsgálta, és azt találta, hogy a kezdeti egyenleg kb. 4%-ának megfelelő első éves kivonás, amelyet évente az inflációval növelnek, minden általa vizsgált kezdőévből legalább 30 évig kitartott. Az 1998-as „Trinity-tanulmány” nagyjából ugyanezt találta olyan portfóliókra, amelyekben legalább a fele részvény volt. Ez kiindulópont, nem garancia. Hosszabb nyugdíjas évek vagy más piacok alacsonyabb rátát indokolhatnak.
Hogyan számoljuk?
Minden mai pénzben van, így az összegek a mai vásárlóerőt mutatják. Az éves hozamot infláció után vesszük: reálhozam = (1 + hozam) ÷ (1 + infláció) − 1. Ennek havi kamata (1 + reálhozam)^(1/12) − 1. Minden hónapban az egyenleg ezzel a kamattal nő, és hozzáadódik a havi összeg. A cél az éves költés ÷ kivonási ráta, így 30 000 4%-nál 750 000. A célkor elért kor azt feltételezi, hogy addig minden hónapban ugyanazt az összeget teszed be.
Mi marad ki a számításból?
Az adók, a díjak, a nyugdíjak és az állami juttatások, valamint a jövedelmed bármilyen változása. A reálhozamok évről évre ingadoznak, így a tényleges út eltérhet ettől a sima görbétől.
Tárolódik vagy továbbítódik bármi?
Nem. Minden a böngésződben számolódik, a beírt adatokat nem tároljuk és nem küldjük el. Ez becslés, nem pénzügyi tanács, ezért nagy döntések előtt ellenőrizd a számokat egy szakember segítségével.
Vélemények
Még nincs vélemény. Legyél te az első.